Egész Európára nézve veszélyt jelenthet az illegális ukrajnai fegyverkereskedelem

Ukrajna felelőssége megállítani a kereskedőket, és visszagyűjteni a nyugati fegyvereket.

Bár az illegális fegyverek többsége még Ukrajnában található, több európai országban azonosítottak már ukrán származású fegyvereket.
Nem ördögtől való félelem vagy mellébeszélés a jelenlegi kormányzat részéről azt állítani, hogy az, ami Ukrajnában most történik, biztonsági kockázatokat rejt a környező országokra, Magyarországra nézve is.
Az illegális fegyverkereskedelem és -csempészet viszont olyan veszélyforrás, amely a konfliktus lezártát követően is fennmaradhat, sőt még nagyobb volumenben folytatódhat – mondván: Ukrajnában már nem kellenek az ott lévő, odaszállított eszközök.
Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, az orosz agresszió miatt kialakult háború során rendkívül nagy mennyiségű, korszerű fegyver került civil kézbe, majd a feketepiacra (vagyis ellenőrizetlen körforgásba), nemcsak Ukrajnában, hanem Európa és Amerika irányába szintúgy.
A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) 2023–2024-es jelentése szerint bár az illegális fegyverek többsége még Ukrajnában található, több európai országban (például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Svédországban) azonosítottak már ukrán származású fegyvereket.
Emellett a Balkánon, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Ausztriában és Horvátországban ugyancsak folynak vizsgálatok.
Bár egyelőre nem bizonyított egy széles körű, illegálisan szervezett fegyverexport Európába, a helyzet hosszú távon komoly biztonsági kockázatot jelenthet az egész kontinens, így Magyarország számára is,
amely földrajzi elhelyezkedéséből adódóan tranzitútvonalként szolgál a nyugati piacok felé irányuló csempészetben.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna felelőssége megállítani a kereskedőket, és visszagyűjteni a nyugati fegyvereket.
A rendszerváltoztatás hajnalán a volt szovjet szövetségi köztársaságokból, a délszláv háborúk kirobbanásától kezdve pedig az egykori jugoszláv tagállamokból származó lőfegyverek és lőszerek gyakran kerültek Magyarországra, majd onnan tovább Nyugat-Európába.
Több tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió összeomlása és a Balkánon kialakult instabilitás kedvező környezetet teremtett a szervezett bűnözés, azon belül is a fegyvercsempészet, a korrupció és a pénzmosás számára.
Az 1990-es években egész egyszerűen a szervezett bűnözői csoportok kihasználták a kezdeti szabályozási hiányosságokat és a gyengének bizonyult rendészeti eljárásokat. Drogokat, fegyvereket és más illegális árukat csempésztek Magyarországon keresztül. Mindennapossá váltak itthon is a bandaháborúk és a fegyveres megfélemlítések; aki máshol nem, a korabeli híradókban biztosan találkozhatott velük.
A bűncselekmények számának növekedése miatt pedig történelmi mélységekbe zuhant a rendfenntartó erők iránti közbizalom.
Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása még inkább rávilágított a problémák kezelésének szükségességére, hiszen hazánk tranzitországgá vált a Nyugat-Európába tartó fegyverszállítások szempontjából. Ezért az akkori kormányok számos jogszabályt vezettek be a fegyvercsempészet visszaszorítása érdekében, amelyeket összehangoltak az EU és más nemzetközi szervezetek irányelveivel.
Budapest ratifikálta az ENSZ jegyzőkönyvét is az illegális fegyvergyártás és -kereskedelem elleni fellépés jegyében. Ennek következtében szigorúbb ellenőrzéseket, intézkedéseket vezettek be a fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása érdekében. Ugyancsak szorosabb együttműködés alakult ki az Europollal és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC) a hírszerzési információk megosztása és a bűnüldözési tevékenységek koordinálása terén. Ennek eredményeként számos csempészhálózatot számoltak fel.
Mások pedig arra hívták fel a figyelmet,
hogy már az orosz-ukrán háború előtt is érkezett jelentős mennyiségű illegális fegyver Ukrajnából Magyarországra, nagyjából annyi, mint Románia felől.
Pontos számokat azonban – érthető módon – nem lehet megadni.
Kiemelték továbbá, a rajtaütések nem mindig a határszakaszokon történnek – mint mondjuk ez esetben: két külföldi állampolgár hamis okmányok segítségével, autójukban lőfegyvereket és lőszereket csempészve akartak belépni az országba a csanádpalotai határátkelőhelyen –, hanem az országon belül.
A jelenleg hatályos törvény (Btk. 325. §) szerint lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélést követ el, aki
Egyébként elnézve a nyilvánosan elérhető adatokat (esetszámokat) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés tekintetében, kiviláglik, hogy 2014–2017 között fokozatos csökkenés figyelhető meg, 2020-ig stabilabb a tendencia, ugyanakkor a konfliktusok (például: ukrajnai háború) miatt 2022–2023 körül növekedésre utaló jelek is megfigyelhetők.
Kovács Lajos, egykori életvédelmi nyomozó a PartizánPOLITIKA című műsorban arra figyelmeztetett, hogy az orosz-ukrán háború lezárása komoly biztonsági kihívásokat hozhat Magyarország számára. A beszélgetés során felidézték Magda Marinko esetét, akinek erőszakos bűnözői karrierjében közrejátszhattak a jugoszláv háborús tapasztalatok. Gulyás Márton műsorvezető felvetette, hogy
az ukrajnai háborúból visszatérő, a kegyetlenséghez hozzászokott személyek új bűnözőgenerációt alakíthatnak ki Magyarországon.
Kovács szerint ennek esélye reális: a korábbi fegyveres konfliktusok (például: délszláv, csecsen, afgán háborúk) után is számos bűnöző (orosz, csecsen, horvát, szerb) telepedett le az országban, akik erőszakos bűncselekményeket követtek el.
A beszélgetés során elhangzott, hogy a magyar határhoz közeli régiókban – például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – az elkövetkező 5–10 évben kiemelten számítani lehet hasonló bűnözők megjelenésére. Kovács szerint
a rendőrségnek ébernek kell lennie, mert ha nem készülnek tudatosan, akkor a jelekből kell majd következtetni a problémák felbukkanására.
Nem véletlen, hogy 2022 nyarán – pár hónappal Moszkva agresszív fellépését követően – a NATO és az EU is riadót fújt az Ukrajnából kiinduló fegyvercsempészet veszélyei miatt. Az Europol pár héttel korábban pedig figyelmeztetett: „Kezdetben az ukrán tisztviselők nyilvántartást vezettek a civileknek kiadott lőfegyverekről, viszont a háború előrehaladtával felhagytak ezzel, és a fegyvereket azóta nyilvántartás nélkül osztogatják” – állt a szervezet kormányoknak küldött tájékoztatójában.
Ezt is ajánljuk a témában
Kovács Lajos egykori életvédelmi nyomozó arra hívta fel a figyelmet Gulyás Márton műsorában, hogy minden olyan fegyveres konfliktus vagy háború után, amely a környező országokban zajlott, megjelentek nálunk is olyan alakok, akik „tovább űzték az ipart” Magyarországon.
Nyitóképünk illusztráció: jelenet a Fegyvernepper (LORD OF WAR) c. filmből (Forrás: Lions Gate Home Entertainment / IMDB)